Megvan az érzés, amikor első látásra szerelembe esel? Érzed azt a furcsa bizsergést a gyomrod tájékán, hogy muszáj volt találkoznotok, kicsit gyorsabban is ver a szíved az izgalomtól, hogy tetszik amit látsz, és ez biztosan neked jót akaró karmikus hatalmak összeesküvése, mert ugye nincsenek véletlenek.
Velem ez először három éve esett meg Krakkóban. Gyanútlanul sétáltam a már nem is tudom hanyadik kis utcán és akkor szembe találkoztam ezzel a kicsi, de bájos kávézóval. Ott szerénykedett a régi, nagy épületek között, csak a sok dézsás növény hívta fel rá a figyelmet, meg a halványan kiszűrődő narancsos kislámpák fènye az ablakon át.
Be kell ide mennem. Bàr azt sem tudtam mi ez a hely, de azt éreztem, hogy különleges lesz.
Három év alatt nem sokat változott. Ugyanolyan még az ajtó körüli kopottas padlizsán színű festék, a kilincs is hangosan nyikorgott a kezemben. Bent egy nagy bársonyfüggöny takarta a látványt, vagy inkább vigyázta az épp a bejáratban kávézó vendégeket a csípős hideg levegőtől ami velem együtt jött az ajtón át.
Az eklektikus, a gótikus, a bohém, egy kis neoklasszicista, szóval olyan nehezen behatárolható a stílus, van itt minden, egy kis ez, egy kis az, de az összhatás a lényeg, ami tetszik. Nagyon is.
Fullon van a hely, a legjobb asztalok persze, hogy foglaltak, de kit érdekel, hogy csak a budi mellé tudunk ülni, akkor is itt vagyok. Nem is nagyon foglalkoztat, hogy mit kérjek az étlapról, mert lehet enni is, de most csak itt akarok ülni úgy egy órát, semmit sem csinálni, csak nekitámasztani a fejemet a sötétrózsaszín kopott falnak és hallgatni az embereket magam körül.
Na nem mintha a figyelmemmel nagy veszélyt jelentenék bárkire, szép ez a lengyel nyelv, még jó, hogy nem értem egy szavát sem és így csak pillázok a kezembe nyomott nagy adag kapucsínóval és hagyom, hogy nélkülem teljen az idő. #helloelmeny #ittvagyok #cafecamelot #krakow #hellóélmények #helloélmény #helloelmenymagazin #blog #cafecamelotkrakow
@Krakow, Camelot Cafe
